2020. április 9., csütörtök

Reménykedés, kibekkelés



Hát héjj!


Igen-igen megcsappant aktivitás mellett várjuk a járvány levonulását, itt Norgéban mot mintha úgy tűnne, egészen lelassult a terjedés, nálunk Moskenes kommunében 0 fő (kommune = önkormányzat, legkisebb közig. egység, de lehet járásként is értelmezni a ritkán lakott területeken), Flakstad-ban (szomszédban) mai infó szerint 4, Vestvagøy-ön 3, Vågan-ban 2 fertőzött van. Az északi kis kommunék bevezették az elszigetelődést a déli megyéktől hetekkel ezelőtt, mert ott sokkal gyorsabban terjedt a járvány. Bárki aki Nordland megyétől délre volt, illetve onnan érkezik, 2 hétre karanténba megy, egyes lofoteni kommunék Finnmark-kal, Troms-szal, tehát a maradék 2 északi területtel szemben is bevezették ezt a korlátozást.


Turisták hijján rövid időn belül rekorderek lettünk munkanélküliségben, 18%-al, járási szinten 97 ember érintett, köztük a kommunában élő munkaképes felnőtt magyar állampolgárok 100%-a is. (ez utóbbi a saját, rövid fejszámolással készített statisztikám, nyehhe). Norvégiában a 2. vh óta nem volt ennyi munkanélküli, mintegy 400 ezer ember az 5 millióból. Jó hír azonban, hogy jelen állás szerint április 20-án kinyit az ovi, a remete-életmódot feladva mehet újra a bandázás és okosodás a legkisebb hunviking lánynak. Múltkor az ő segítségével tudatosult bennem, hogy itt a hóevés teljesen elfogadott norma, az óvónénik által nem üldözött szokás, 5 hónapos közösségkovácsoló aktivitás egy évben, mint felnőtteknek a cigi- es kávészünet, szóval az ellene való harc kissé reménytelen. 


Gondolom mindenki 80000 tipett kapott, olvasott, mit csináljon otthon, de ez az időszak lelkiismeret-furdalás nélkül tényleg a túlzásba vitt film- és sorozatnézésé. Ajánlani tudom a 22-es csapdája (Catch-22), a Híd (Broen/Bron, dán-svéd), Miután a por leülepedett (ha van már magyar címe, valszeg ez lehet, amúgy: Når støvet har lagt sig/dánul) valamint a Springflo (svéd) sorozatokat, a 22 mérföld (Mile 22), a Nincs kiszállás (Commuter) és az Égi lovagok (Flyboys) c. filmeket. Norvég felirattal megtekintve a fentieket pedig még inkább megnyugtatom magam, hogy ez teljesen indokolt es hasznos időtöltés, érdekesebbé tett nyelvtanulás, rossz időben különösen. Nincs kertem, amit elhanyagolnék, home office-rol az esetemben sajnos nem beszélhetünk. Lehet még bent kondizni, nyújtani, egészen kezdek rákapni. Az idő eddig nem volt túl kegyes hozzánk, kiránduláskor pedig itt meglenne bőven a 2 méter, nem egy Tihany, vagy Margitsziget kategóriájú lenne a népsűrűség egy szebb napon. Azért 1-2 hetente el lehet jutni kirándulni, bár nehezitő körülmény, hogy leesik 20-30cm hó, ami 2 nap múlva elolvad, es létrehoz 20 cm vizet a laposabb helyeken. Később megfagy, és jégpályává válik minden. A hazai viszonyok közül a szép, enyhe tavasz hiányzik a legjobban, vagy mondjuk kiülni a teraszra tesóimnál Pesten, vagy Bokroson, vagy anyukámnál a Viharsarokban.


Mindenki vigyázzon magára és másokra! Lehet kreatívkodni, sütni-főzni, kézműveskedni, gyereket okosítani, konfliktust kezelni, webshopból sört rendelni (főleg Mad Scientistet, hogy kraftsör alma materemet népszerűsítsem), távsörözni a barátokkal, megtanulni egy új nyelvet alapfokon, vagy felújítani a lakást. A lehetőségek tárháza végtelen, és egy rossz, bizonytalan ideig tartó szituból tök jó dolgokat is kihozhatunk. Tudom, ez a munkanélkülivé váló sorstársakat csak mértekkel vigasztalja, nekik kitartást kívánok, és ha tehetik, a munkakereséses stressz helyett lazítsanak, jelenleg ez az egyik dolog, ami előrébb visz ott belül. Nem kívánok sok locsolót a lányoknak, majd legközelebb.


Hamnøy



Flakstad beach

2020. március 14., szombat

Behavazott elszigetelődés

Na, a természet is azt akarja, hogy mindenki maradjon a valagán, tanuljon meg bezárkózni, egy darabig nyughasson, addig sem segítjük a fertőzés terjedését. Olyan havazás van, hófúvással, hogy lezárták az utakat, buszok nem járnak. Addig is kevésbé fáj a szívem a karantén 3. napja miatt. A helyi tanács begyűjtötte az érintettek adatait, az egyik airbnb ház bulikaranténba zárta magukat kollektíven. Boltba el lehet menni, csak dolgozni nem meg közel másokhoz. Ezt azért sietve osztottam meg a kollégákkal, mielőtt megdobálnak, kutyát uszítanak rám a helyiek, mittomén.

Sajnos itt is sokszor elég nagy a fejetlenség, Osloból a karanténszabályokra fittyet hányva még a külföldiek repterekről visszafordítása előtt továbbengedtek repülővel 32 thai turistát, Leknesben meg nem engedték őket a szállásukra. Kollégám tapasztalta, hogy egy helyen az ázsiai turistákkal szabályosan ellenségesek voltak a helyiek. A félelem, stressz jó és rossz dolgokat is kihoz az emberekből. Itt isvan boltfosztás néhol, sőt norvégok Svédországba mentek túlvásárolni magukat. 900 körül volt tegnap a fertőzöttek száma, itt felénk egy sincs egyelőre (kopp-kopp), Hadselben és Bodøben találtak egyet és hatot eddig. Oslo és a nagyobb városok kásásabbak, de az emberek nagy része tényleg jól kezeli a dolgokat eddig. Oroszország lezárta a fenti határt, a három észak-norvég megye (Finnmark, Troms, Nordland)  pedig a svéd határt szeretnék lezáratni, ahol kicsit mintha elengednék a dolgokat hozzánk képest. Bezárjuk a hotelt, valszeg hétfőn. Kapunk majd tán vmi pénzt, de lehet, nekem a karanténra nem jár semmi. Egyefene, már azon jár az eszem, utána mit csinálok. 

Itt leszünk egy darabig turisták, így munka nélkül,  csomó hal a vízben, eddig nem horgásztam, de el kéne kezdeni, tengerből horgászni nem engedélyköteles. Nem is beszéltünk róla, csak gondolkodtam rajta és Macikám  horgászbotot kért a közelgő 4. szülinapjára! Őrületes túlélő és válságkezelő nyuszi ő. Sellőcsalád babákat is kért, de remélem, nem az a terve, hogy azokat behajigálja hogy kihalászhassam. Mindenki vigyázzon magára meg másokra!

Majd pl. itt horgászunk ;)


Karantén a jobb oldalon, fsz.


Catogården, bulikarantén


2020. március 12., csütörtök

Karantén északon

Szevaaaasztok!

Kedves naplóm, elsø estém a karanténban... Ma itt is kihirdették a rendkívüli intézkedéseket: ovi, isi, egyetem bezár, 1 méteres szabály az éttermekben, mindenki otthoni karanténba, aki február 27. óta jött vissza Norvégiába (2 hét a visszaérkezéstől, így nekem 1 hét itthon) Sajnos ebbe beleesünk mi is a múlt heti pesti kiruccanás után. 6-kor lépett életbe, boltba még elmentem. Átfutottak az agyamon olyanok  mint a Trainspotting hidegelvonós  jelenete a bedeszkázással meg a vödrök számával, valamint az összes katasztrófafilm, zombikkal, betegséggel. 
Azon gondolkodom, hogy mire visszamegyek dolgozni, nem lesz egy turista sem sztem (csak ma a Widerøe és a Norwegian 1500+4000 járatot szüntetett meg nyárig), akkor meg munka sem. Ördögszekeret és halszagot visz majd téli szél, mikor arcomat megcsaphatja újra a szabadság friss levegője. Pedig a járvány ázsiai meg európai terjedése közben is annyi vendég volt, hogy elképesztő, kicsit el is fáradtam, egyetlen beosztottal reggeli, ebéd, vacsora hetekig. 
Szóval olvasás, dumcsi a haverokkal telefonon, konyháról kapok elemózsiát, 23 liternyi sörfióka kotyog, bugyog, nem lesz itt gond, a hírekből meg úgy megtanulok norvégul, hogy ihajj. Az megnyugtat, hogy kis közösség a mienk, át fogjuk vészelni. Mindenki vigyázzon magára, mossatok sokat kezet!